2013. február 17., vasárnap

7: Utazás

Szereplők frissítve :) Olvasás után lessetek be! xx  Mikor ismét felkeltem egy sóhaj kíséretében a vekkeremre néztem, ami hajnal fél ötöt mutatott. Mérgemben a sarokba vágtam azt. Szörnyű éjszakán voltam túl. Valami korombeli sráccal voltam, és nem épp kedvesen bánt velem. Erőszakos volt és megütött. Akárhányszor visszaaludtam, megint visszatért a fejembe. Lehajítottam magamról a takarót és a szekrényemhez mentem. Felkaptam egy sportosabb szerelés, felkötöttem a hajam és rendbe szedtem magam. Nem voltam épp a toppon, és a célom az volt, hogy halálra hajszolom magam futás közben.A kardigánom is felvettem, míg leértem addig a fülhallgatómmal babráltam. Pörgős számokra állítottam és rockra az ipodom, majd az ajtót becsukva magam mögött elindultam az egyik irányba. Nem is néztem merre futok, csak futottam. Már kezdett felkelni a nap, de nem érdekelt. Azt sem tudtam merre futok már, csak mentem előre. A belváros szélénél járhattam, amikor valaki hirtelen kijött egy kávézóból én pedig neki futottam. Kikaptam a fülemből a fülhallgatót és kétségbe esetten néztem felé.
-Én annyira sajnálom. Nem akartam.-habogtam, de amikor megláttam, hogy a vigyorgó Louis az, elnevettem, magam.-Bocs.-nyögtem ki.
-Nem para. De te mit csinálsz?-mért végig.
-Futok.-vigyorogtam.
-Ilyen korán?-tátotta a száját.
-Fél öt óta. Rém álmaim voltak.-húztam a számat.
-Jah értem. Merre tartasz?-nézett körbe, mire elmosolyodtam.
-Őszintén?-kérdeztem, mire bólintott.-Fogalmam sincs.-nevettem fel.
-Gyere haza viszlek hozzánk. Mert miattad átkell öltöznöm.-tettette a sértődöttet  de velem együtt ő is elnevette magát, majd beszálltunk a kocsiba.
Nagyon hamar odaértünk, nem is tudtam, hogy erre futottam. Míg ő felment átöltözni, addig én a konyhába mentem, hogy igyak egy pohár vizet és megnézzem az időt. Fél kilenc volt, de egyáltalán nem voltam fáradt. Furcsa. A pohár vizemet ittam a csap felé fordulva,mikor lépéseket hallottam. Majd egy kiabálást.
-Srácok ki hozott haza megint csajt?-ordította el magát Zayn, mire megfordultam mosolyogva. Még nem volt felöltözve, csak egy boxer volt rajta. Úgy tűnik csak Louis kelt fel.
-Cam?-tátotta el a száját.-Én azt hittem...-hebegett ahogy nem rég én is tettem, de mikor észrevette az óriási vigyort a képen, elhallgatott.-Nem röhög, együtt érez.
-Azért kösz.-vontam vállat és mikor mentem a nappali felé, már mindenki kómás fejét megláttam. A többiek szintén nem voltak felöltözve  csak Niallen és Liamen volt póló, Harry mint Zayn, szintén csak egy boxerben volt. Végül is igazuk van, otthon vannak.
-Hát te?-csodálkozott el a göndör amint meglátott.
-Futni voltam, csak nekimentem Louisnak és kávés lett a fölsője.
-Ebbe voltál futni?-nézett végig rajtam, mire csak bólintottam.-Wow...mármint értem.-rázta meg a fejét és bekapcsolta a tévét.
Nem soká Louis is kész lett, majd haza vitt.
                                                             ***Délután 3-kor ***
Csengettek. Tudtam, hogy Tyler az, a menedzser. Gyorsan rohantam ajtót nyitni.
-Jó napot. Jöjjön be.-tártam ki az ajtót, amint megpillantottam a férfit.
-Tegezz nyugodtan, és hívj csak Tynak-mosolyodott el és amint becsuktam az ajtót, kezet ráztunk.
-Cam.-mosolyodtam el.
-Egyedül laksz itt?-nézett körbe, miközben a nappaliba vezettem.
-A nővéremmel, de ő most dolgozik.-bólintással nyugtázta, majd a tárgyra is tért rögtön.
-A szerződés, amit ajánlok neked-itt felemelte az említett papírt-arról lenne csupán szó, hogy versenyeken szerepelsz, ha felkapottabb leszel, akkor pedig interjúk és szereplések is jöhetnek. Meg persze a kisebb apróságok.
-Hol írjam alá?-vigyorodtam el, mire mosolyogva rámutatott a lap alján lévő vonalra. Felém nyújtotta a tollát, én pedig egy egyszerű mozdulattal odafirkantottam a nevem.
-Holnap kezdhetnél is.-vette el az egyik papírt, majd a másolatot felém nyújtotta.
-Mivel is?-emeltem meg a bal szemöldököm.
-Pályára megyünk. Jön pár profi fotós és egy világhírű deszkás. Csinálunk egy portfóliót.
-Rendben. Mikorra legyek kész?
-Hétre. Még aznap fotózunk.-bólintottam, majd amint kikísértem az ajtóba, el is köszöntem tőle.
Első dolgom volt felhívni Harryt, hogy mindent elhadarjak neki.
-Te aztán tényleg izgatott vagy.-nevetett a vonal másik végén.
-Viccelsz? Ez óriási nagy lehetőség.
                                                               ***Másnap***
Nem voltam túl kipihent amikor fél hatkor felkeltem. Ma éjjel sem tudtam aludni. Levittem a földszintre a kis bőröndömet amibe pár napi cuccot beraktam, majd készítettem magamnak valami gyors reggelit. Elég hangos lehettem, mer Meg álmos pillantásával találtam magam szemben.
-Te meg hova mész?-kérdezte és közben leült az asztalhoz.
-A hegyekbe. A menedzser akiről beszéltem, oda visz először és csinálunk egy portfóliót.-mutogattam közben, ugyanis szokásommá vált, hogy kézzel-lábbal beszélek.
Gyorsan bekaptam a reggelim, ami egy sima rántottából és narancsléből állt, majd amint meghallottam a kocsit a ház előtt megállni, elbúcsúztam Megtől és mentem is.
Kimentünk a reptérre és csodák-csodájára nem ellett várni, mert magángéppel mentünk. Olyan boldog voltam, hogy madarat lehetett volna velem fogatni. Ha ez pedig nem lett volna elég akkor még a gyönyörű hotelben találkoztam a másik snowboardossal. Jó pasi, de nem az esetem gondoltam magamba, majd felé vettem az irányt.
-Szia! Együtt fogunk dolgozni. A nevem Cam. Camilla Benson.-mosolyogtam és a kezemet nyújtottam.
-Aha tudom. Én Keith vagyok. Keith Lewis.-villantott rám egy 220wattos mosolyt, amitől el kellett volna ájulnom, de csak kikerültem és mentem megkeresni a szobám. Hamar meglett, és mivel semmi dolgom nem volt, gondoltam felhívok valakit.
-Szia Lou!-üvöltöttem a telefonba.
-Csá kicsi lány! Mi a helyzet?-röhögött.
-Semmi. Csak egy öt csillagos hotelben csücsülök valahol a hegyekben.-kuncogtam fel és gyorsan elhadartam mekkora élmény volt a magángépes repülés amin ő csak nevetett. Nem tehetek róla, hogy nekem ez még új.

1 megjegyzés: